LANTKÖNYV

Leírás: "A Lantkönyv, melyet a kezében tart a Tisztelt Olvasó, szándékom szerint több célt kíván szolgálni. Zenei életünk szegénysége, hogy a lant elveszítette azt a tekintélyét, amely a 17. századig Magyarországon is megillette a hangszerek népes családjában. Ennek eredménye, hogy ma sem találja a megfelelő pozíciót a kortárs zenei élet komolyzenei hangszerei között. Ezzel a kiadvánnyal is szeretném azt elérni, hogy a lant visszanyerje régi helyét, és a mai hazai zenei életben a komolyzenei hangszerek között méltó megbecsültségre tegyen szert. Ennek természetes alapfeltétele lenne, hogy a Kárpát-medencében intézményes keretek között is meginduljon a lantoktatás, ami sajnos egyelőre még hiányzik a zenei életünkből.
A könyv pótolni kívánja azt a hiányt is, hogy ezidáig a lant történetéről magyar nyelven még nem született olyan összefoglaló mű, ami a hangszernek az európai zenetörténetben játszott több mint három évszázadát részletesen bemutatná a hozzá kapcsolódó kultúrtörténetbe ágyazva (az ókori görögöktől – Mozartig). A könyv fő gerincét az európai lantok története teszi ki – gazdag képanyaggal, korabeli metszetekkel, irodalmi utalásokkal.
A lant bemutatása a hazai közönség számára azért fontos, hogy a magyar érdeklődők is megismerhessék az európai zenetörténet talán legfinomabb hangszerét. A könyv a pengetős hangszerek európai történetét tekinti át az ókori görögöktől napjainkig. Ennek a vonulatnak több évszázadon keresztül a lant volt a legnépszerűbb hangszere, a „hangszerek királynője"", ahogy a reneszánszban nevezték. Sokkal többet jelentett csupán egy hangszernél, hosszú évszázadokra az énekes költők fő kísérőhangszere, ami azután szimbolizálta a költőket, a költészetet és végül sokszor a zenét is.
A könyv érdemben foglalkozik a magyar nyelvterület lanttörténetével, és azzal a területtel, ahol a lant, mint az énekeink kíséretének legfontosabb hangszere évszázadokon keresztül előfordult. Zenetörténetünk legjelentősebb lantosai – a „Pannónia Orpheuszá""-nak titulált Bakfark Bálint, legnagyobb históriás énekesünk Tinódi Lantos Sebestyén, a nálunk kevésbé ismert, Pozsonyban született és nevelkedett Hans Newsidler, a németországi 16. századi lantművészet egyik legjelentősebb lantkomponistája stb. – méltóképpen bemutatásra kerülnek.
A kiadványban látható lantábrázolások (korabeli metszetek, festmények) az egyetemes művészettörténet kiemelkedő alkotásai mellett nagyjából felölelik a Kárpát-medencében található anyagot, tehát múzeumaink gyűjteményeinek ritkán látott darabjait is népszerűsítik egyúttal.
Könyvünk kitér az egyetemes és a magyar régizene mozgalom eredményeire, a hangszerrel kapcsolatos alapismeretekre, műfajokra és szerzőkre, de a hangszerkészítés alapjairól sem feledkezik meg. Akit pedig komolyabban érdekel a lant, megtalálhatja a legfontosabb szakirodalmat is.
A Lantkönyv kiegészítő részét képezi egy Metodika, amely a reneszánsz típusú lantjáték elsajátításához nyújt alapvető segítséget, valamint egy kisebb Antológia, am elybe reneszánsz lantművek lettek összeválogatva. Mindkét mű a szerző www.lant.huÂÂ honlapjáról rendelhető meg."