EGY CSEPP EMBERSÉG 2.

Leírás: A pillanatot megragadni: nincs a világon szebb és nehezebb feladat. Ezt teszik a festők, a szobrászok, a filmesek és a rádiósok is. Az itt és most élményét nyújtani annak a közösségnek, amely sokszor kiszámíthatatlanul felemel, eldob, de amelynek szeretetére oly reménykedve vágyik minden alkotó. A rádiósok is féltő szeretettel készítik újabb és újabb alkotásaikat, amelyeket gyermekeikként óvnak, majd nyújtják át rettegve-szeretett közönségüknek, hogy ítélkezzen felőlük.
Ritka, áldott pillanat, amikor egy ilyen gyermeket a közönség ugyanolyan odaadóan fogad az első pillanattól kezdve, ahogy azt az alkotók elképzelték. És csak ezután történhet meg a csoda, hogy mindannyiunk közös gyermekévé válik az alkotás. Ennek az emberséges folyamatnak a hangját manapság elnyomja az a tömegkommunikációs csatazaj, amelynek akarva-akaratlan részese a Magyar Rádió is.