A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE I-II.

Leírás: "Folyamatos szövegként, kézírásban, a Mohács utáni pusztulásból csupán néhány bizonyíthatóan XIII-XIV. században magyarul fogalmazott költemény vagy hitszónoklat-részlet maradt ránk. A Biblia első, általunk ma ismert magyar nyelvű szövegét 1466-ban Moldvában másolták. Tudjuk viszont, hogy a nép ősidők óta énekelt anyanyelvén fogalmazott dalokat, hősi regéket. Ezeket a közemlékezet megőrizte. Sylvester János, az Újtestamentum fordítója döbbent rá anyanyelvünk költői jelentőségére: ""Kísőn vivők eszünkbe az mi nyelvünknek mindenben való nagy nemes voltát."" Bizony későn, mert az István király szervezte magyar állam szétesőben volt. A nemzet egységét már csak nyelvünk őrizhette meg. Őrzi is mindmáig. Jókai szavával ""az édes anyanyelv múltunk, reményünk, jelenünk"". Irodalmunk története egyszersmind hazánk történetei is. E könyv olvasója örömmel ismerheti fel ""elménk éles voltát a lelésben"", s hogy a szép magyar beszéd ""nem egyéb, hanem magyar poézis"". (Nemeskürty István)"